Ez a könyv, fotóalbum a Sapientia névjegye. Legalábbis ezt állítja Tonk Márton, a Sapientia EMTE Kolozsvári karának dékánja. A Kép-történetek/Photo-stories fényképalbumot a Sapientia diákjainak a képeiből állították össze, és a tanárok szerint egy régóta dédelgetett álom vált valóra, eégóta lógott a levegőben a kiadvány. Virginás Andrea szerint azért is fontos az album, mert ebben a világban, amikor mindenkinek ott lóg egy-egy fényképező a nyakában, sikerült megmutatniuk a diákoknak, hogy nem a fényképező a fontos, hanem a sok-sok év, amit belefekettek abba, hogy az a látásmód, ami a fényképezéshez szükséges, kialakuljon. Dorel Gaina professzor a tőle megszokott módon a diákok munkáját dicsérte, mert igaz, hogy ők tanítják őket, de a tanárok mindig többet tanulhatnak a friss agyú, ötletes, életrevaló fiataloktól. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF képviseletében talán meglepő módon szabadkozva mondta, hogy ők általában nem szoktak pénzt gyűjteni, hiszen az amerikai alapítvány elsősorban a magyarokért folytat lobbitevékenységet. Na de a Sapientiáért mindent, és vicc nélkül, hiszen fontos az anyanyelven való tanulás, így most például egy újabb ösztöndíjat alapítottak egy felajánlásnak köszönhetően. Na meg támogatták a kiadvány megjelenését is. Az egyetlen merész kérdezőnek köszönhetően az is kiderült, hogy a könyvet jövő héttől arrafelé meg is lehet venni az IDEA Könyvtérnél például, ami pontosan a Bocskai-ház mellett van.
